Cethlion
A partvonaltól északra, még látóhatáron belül magasodik egy homokkőből és palából felépülő sziget. Mivel a szigeten nincs természetes forrás, a növények a harmatra és az esőre vannak utalva. A terméketlen terület földművelésre alkalmatlanná teszi, de különleges fekvése miatt hosszú évszázadokig sajátos feladatot látott el. Valaha az elfeledett istennő, Cetnenn – más nevén Cethlion – jóstehetségű papnői éltek a sziget belsejében.
A sziget mára elhagyatottá, kietlenné vált, ahová élő ember nem szívesen tenné be a lábát. A rend kihalása után templomának csupán néhány oszlopa áll, amelyek dór stílusban nyúlnak az ég felé. |
1 (2016.01.22.) |
Öblök
A part mentén, a sziklák között megbújva sekély öblökre bukkanhat az ember; Sós vizük annyira tiszta, hogy gond nélkül le látni a fenekükre. Nem árt óvatosnak lenni a vízbe merészkedéssel, hiszen a hordalék, és aranyló homokpadok alatt megbújó tengerisünök kellemetlen meglepetéseket tartogathatnak. Az elhagyatottabb partszakaszokon kialakult öblök gyakorta szolgálhatnak kalózgályák kikötési pontjaként. |
1 (2016.08.29.) |
Aerteni világítótorony
Csúszós sziklaszirt tetejét koronázza az égig nyúló kőből rakott épület. Első ránézésre védőbástyának is tűnhet, éjjeli sötétet feltépő fényével pedig egyenesen kísérteties benyomást gyakorol az ember fiára – és valljuk be; a hátborzongatásnak akad is alapja. Aerten világítótornyának talapzata mindig vastag ködgomolyokba burkolódzik, emeletéből minduntan pislákol a jelzőfény, ajtaja pedig csak kivételes alkalmakkor nyílik ki; amikor az öreg, sánta toronyőr úgy dönt, hogy lelátogat a városba, hogy riogassa kicsit a népet, no meg, hogy beszerezze rumkészleteinek utánpótlását. A mogorva férfi sok ember számára okozott már álmatlan éjszakát, hiszen valóban nem a legkedvesebb jellem, mégis jól érti a dolgát; hosszú évtizedek óta Ő gondoskodik arról, hogy a város hajói még vihar idején is épségben térjenek vissza. |
1 (2016.08.29.) |
Kikötők
A Tritón tenger parján, a természet adta lehetőségeket kihasználva több kikötőt alakítottak ki. Mindig több tucat hajó dokkol a part közelében. Sokféle hajót látni errefelé.Többségük kereskedő-, vagy halászhajó de időnként egy-egy csatahajó, vagy kalózgálya is feltűnik a színen. A kisebb hajók legénysége csak pár fő, míg a hatalmas gályák akár öteven fős legénységgel is rendelkezhetnek.
A tenger legtöbb hajóját a szél hajtja, de a biztonság kedvéért hordanak magukkal evezőket. |
70 (2017.07.07.) |
Falvak
A parton elszórva több kisebb-nagyobb települést alakítottak ki. A legtöbb helyen a halászat jelenti a legfőbb bevételi forrást. A kisebb falvakban jellemző, hogy a halászok házai cölöpökre épültek, közvetlenül a víz felett. Ezek előtt esőben, és napsütésben szorgos kezek munkáltkodnak; javítják a halászhálót, és zsigerelik a halakat. |
67 (2017.07.07.) |
Lovag-mező
Közvetlenül Aerten vára mellett helyezkedik el, a városon kívül a Lovag-mező. Nevét is abból kapta, hogy állandó helye a lovagi tornáknak, ennek megfelelően szépen kialakított küzdőterei vannak, alkalmas mind kézitusákra, mind kopjatörésre vagy íjászversenyre. Kialakított tribünök is helyet kaptak, páhollyal, lelátókkal, hiszen a tornák közönség nélkül mit sem érnek. A mezőn külön helye van az induló bajnokok sátrainak és az őket követő árusok standjainak is, torna idején a hatalmas, zöldellő rét, mely egészen a tengerig nyúlik le s előbb homokban, majd kéklő hullámokban végződik, megtelik élettel. Folyamatos a zene, hömpölyögnek az emberek, gazdag nemesek és szegényebb nézelődők egyaránt, heroldok sietnek egyik helyről a másikra, biztosítva, hogy minden rendben haladjon; itt egy páncélos lovat vezetnek, amott pedig egy állhatatos törp hirdeti fennhangon portékája értékét. A rendre számtalan városőr vigyáz. |
179 (2017.07.07.) |
Daloló Szirén
A Daloló Szirén homlokzatát befutotta a vörös-arany borostyán, elrejtve a fésülködő szirén alakját a cégéren. Az ajtón belépve óvatosnak kell lennie az embernek, hiszen rögtön három meredek lépcsőn kell fellépdelnie ahhoz, hogy egy tágas, világos ivóhelyiségbe jusson. A pult szemben áll a bejárattal, és rendszerint a valamikori kocsmáros takaros özvegye mosolyog hivalkodón a belépőre; Hamarosan pedig előkerülnek a lányai, hogy barátságos erőszakkal az egyik fényesre suvikszolt asztalhoz kísérjenek. Az étel, és az ital egyaránt kiváló.
Jobbra nyílik az ajtó a konyhába és a kamrába, míg egy meredek csigalépcsőn lehet feljutni az emeleti helyiségekbe. Szépen berendezett, takaros hálószobáik vannak - azonban nagyon vigyázni kell az erszények tartalmára, mert mind az özvegy, mind a lányok oda vannak az arany csilingeléséért. |
47 (2017.07.07.) |
Aerten
A legnagyobb tengerparti város. Aerten évek óta jó hírnévnek örvend, hiszen virágzik - az itteniek szentül állítják, hogy a város szépsége vetekszik a fővároséval. Aerten az elmúlt évszázadokban központjává vált a szárazföldi, és vízi kereskedelemnek, ez képezi a legnagyobb bevételi forrássát.
Az épületek többsége szögletes, nincsenek kupoláik, tetejük lapos. A falaik szürke palakőből állnak, ablakaik pedig gazdagon díszitettek, színesek. A városban több piac van, az elsődleges éppeb a város középpontjában, ahol a fő utak keresztezik egymást, itt számos külföldi- és luxuscikket be lehet szerezni. A városnak saját kikötője van dokkokkal és rakparttal.
A város maga nem teljesen sík, több negyed alacson dombra épület, ami azt jelenti, hogy egyes utcák, amelyek macskakővel vannak lerakva gyakran lépcsőlbe torkollanak - ezért járhatatlanok mindenféle szekérnek, kocsinak. Rengeteg a régi épület, az üzletek kőtáblákon, vagy kifüggesztett falapokon hirdetik magukat.
A város védelméről vékony palánkfal, és a városi őrség gondoskodik. Azok, akik nem kereskedelemmel foglalkoznak, a környező termékeny földekből, vagy halászatból élnek. A város ura Howe Llewellyn, Isanda királyné édesapja.
|
114 (2017.07.11.) |
|