Belső
Pozitív: kalandkedvelő,  barátságos, kulturált, tanulékony, intelligens, sármos, udvarias, karizmatikus, jól informált, meggyőző, magabiztos, ravasz, megnyugtató, erős, edzett,  rugalmas, látszólag nagylelkű, titokzatos, jó szónok, tárgyalókész, önzetlen

Negatív: merev, elvakult, hazudik a népéért, kétszínű a népéért, cselszövő a népéért, alattomos a népéért, szigorú, időnként kritikus, fontoskodó, vakmerő, bosszúszomjas

Külső
Bőre színével eleve feltűnést kelt az aglaniri hétköznapok forgatagában; Számára nem adatott meg a szerencsés kegy, hogy hosszú haj mögé rejtse származása bizonyítékát - nem is tenne ilyet, tekinttel arra, hogy nagyon büszke népére és gyökereire.
Akárcsak a legtöbb radagan, Stepharo teste is csupa izom; Vállai szélesek, kockás hasát, csípőjének kellemes vonalát pedig katonaként eltöltött éveinek köszönheti. Minden izma úgy domborodik, ahogyan azt egy fiatal, életerős harcostól elvárja az ember. Száznyolcvanöt centijével talán nem a legmagasabb a népe férfiai között, de büszke járása, magabiztos, ruganyos léptei, egyenes tartása ellensúlyt csempész ezekbe. Tartása feszes, és egyenes, léptei pedig könnyedek, akár egy valódi ragadozóé.
Arca négyszögletes, vonásaiban akad még némi kisfiús báj, amelyet a kiserkenő borosta sem tud elrejteni, de ez ne legyen senki számára megtévesztő; Mindezek mögött egy magabiztos, erős akartú férfi rejlik, aki bármit hajlandó megtenni a népéért és a családjáért. Íriszei sötétbarnák, szinte meg sem különböztethetőek a szembogaraitól. Haját az otthoni forró éghajlat miatt rövidre nyírva hordja. A színe sötét, bizonyos fényviszonyokban inkább feketének, mintsem barnának hat.
Öltözködésében igyekszik az előkelő urakat követni, hiszen a megjelenés éppen olyan fontos, mint a behízelgő modorosság. Kedveli a sötét színeket, és ezek valóban adnak neki némi titokzatos kisugárzást.

Stepharo Vieira a szabad Radagan Királyság szülötte. Hogy hogyan lehet egy királyság szabad? A Radagan nép roppant büszke, hierarchiájukat egy sajátos kasztrendszer alkotja; Minden kasztnak saját, választott vezetője van, akik az érdekeiket képviselik a királyi család előtt. A radaganok nem tesznek különbséget férfi, és nő között; Vezetőik képességeiktől függően bármelyik nemből kikerülhetnek. A kasztokon belül megvan a feljebbjutás lehetősége, azonban ezekből ki- és belépni szinte lehetetlen; Sokan ugyanazon kasztban élik le az egész életüket, amelyben megszülettek.
A Radaganok hite más, mint az átlagos aglaniri világnézet, ezért gyakran pogányoknak tartják őket. Az Istenek helyett az élet korforgásában hisznek, és szent meggyőződéssel vélekednek arról, hogy bármi, amit folyó életük folyamán tesznek, kihat arra, ami a halál után következik; A lélekvándorlás elfogadott tény közöttük, ezzel vitatkozni nem érdemes.
Stepharo egy viszonylag ritka vegyes házasságból született; Jehan Vieira, az édesapja harcos-kasztú, míg édesanyja Amara, az egyik felsőbb réteg szülöttje volt. Szó sem volt világot megrengető szerelemről, lányszöktetésről, vagy efféle tündérmesékről. Jehan küzdőszellemének elismeréseként, ajándékba kapta felesége kezét, aki később három gyermekkel ajándékozta meg urát. A két fiú, az ifjabb Jehan és Stepharo apjuk nyomdokaiba lépve, hamar a katonai pályán találták magukat, de a lányt sem kellett a nemes-vérű kisasszonyok sorsától félteni.
Gyermekévei egy része viszonylagos nyugalomban, a kiképzések terhének súlya alatt zajlott; A katonai jártasság mellett édesanyja gondosan ügyelt arra, hogy mind a fiúk, mind a leány megfelelő szellemi képzést kapjanak; Már az első pillanattól kezdve a kasztok élére szánta gyermekeit, nem is sejtvén, hogy ez később milyen nehéz feladatot ró majd a vállaikra. A Nagy Szárazság beköszöntével azonban virágzó Radagan birodalom hanyatlani kezdett; A kopár föld nem adott több termést, az állatok a vízhiány miatt hullani kezdtek – a büszke radagan nép, aki eddig nem kívánt közösködni senkivel egyedül maradt.
Az évek alatt felhalmozott tartalékok szép lassan kopni kezdtek, és a remény, hogy a szomszédos országok szövetségét elnyerjék, szinte lehetetlennek bizonyult; aztán megérkezett az első expedíció a távoli országból, akik érdeklődve, tudatlanul hatoltak be a Radagan királyság egykori pompában épült falai mögé. Az idegenek előtt nem volt nehéz megjátszani az egzotikus, titokzatos országot, és úgy tenni, mintha minden a legnagyobb rendben volna – szerencsére nem kellett túl sokat győzködni őket ahhoz, hogy az első radagan emberek megindulhassanak Aglanir felé.
Stepharo tizenöt éves, fiatal katona volt, amikor a bátyja felszállt az egyik ilyen hajóra, hogy szerencsét próbáljon az idegen országban; Azt nem tudni, hogy pontosan mi történt vele, de annyi bizonyos, hogy az otthoniak számára már csak a halálhíre érkezett meg, ezzel még eltökéltebb embert faragván az öccséből. Stepharo mindent elkövetett annak érdekében, hogy kitörhessen az apja által rámaradt kasztból, és egy szinttel feljebb, édesanyja politikában jártas rokonai mellé szegődhessen.
Hosszú évek tanulásával sajátította el mindazt a tudást, amelyet az aglaniri népről tudni kell. Számos nagy elődje volt, aki megpróbál szövetséget kicsikarni az előző uralkodókkal, de eddig egyikük sem járt különösebben nagy sikerrel – pedig a mély szegénységről, a pusztuló gazdaságról mind hallgattak, mint a sír.
Stepharo az élre küzdötte magát, és országa olyan politikusává vált, amelyre a családja büszke lehet.
Az évek alatt lett volna lehetősége megnősülni; Számtalan kasztban hozzáillő nő küzdött az előkelő politikus tetszéséért, de egyikük sem kötötte le Stepharo gondolatait. A férfi szemei előtt egyetlen elvakult gondolat lebegett; Kihúzni a népét a bajból, és kideríteni, hogy mi történt Jehannal – számára ez a kettő összeforrt egymással.
Hosszú évek állnak mögötte; Kemény tanulással, és igazgatással tűzdelt évek, amelyek végül meghozták gyümölcsüket. A Radagan királynő felfigyelt a fiatal politikusra, és maga ajánlotta fel számára, hogy tegyen egy kísérletet az „új” aglaniri királlyal egy szövetség megkötése érdekében. Húgával, és néhány kísérő katonával karöltve szállt hajóra, hogy egyetlen lépéssel közelebb kerüljön a céljához.