Belső
Pozitív: szerény, segítőkész, alázatos, megbízható, kedves, jól ért a szakmájához, türelmes, okos, kanadvágyó - de csak lélekben

Negatív: hipochonder, állandó halálvágya van, szerencsétlen, ügyetlen, naív, pesszimista, szarkasztikus, fecsegő, gyáva, sértődékeny, gyerekes

Külső
Aldaron vonásaiban jól megfigyelhető a két világ keveredése; Szemei hihetetlen kékje olyasmi, amelyet emberi arc mögött ritkán tapasztalni. Bőre fehérsége, és arca hegyes csontozata szintén tünde-sajátosság, amelyet édesanyjától örökölt. Álla hegyes, orra keskeny, ajkai vékonyak, amik a borosta hiánya miatt igazán lányos megjelenést kölcsönöznek neki. Fülei formája eltér az átlagos emberétől, hiszen vége hegyes, de korántsem olyan hosszú, mint tisztavérű társaié - ezért növesztette olyan hosszúra mogyorószín, kusza haját, hogy éppen takarja eme kínos eltérést.
Nyurga, vékony alkat, nem rendelkezik kiemelkedő fizikai erővel, de mindezen hiányosságokat pótolja fürge, dinamikus mozgása. A gyorsasága ellenére sokszor csetlik-botlik, így testét több helyen is kékeszöld foltok tarkíthatják. Százkilencven három centijével jóval kortársai fölé magasodik; Ez gyakorta fejtörést okoz neki a szó legszorosabb értelmében, hiszen időnként előfordult, hogy figyelmetlenségében egyszerűen lefejeli a fák alsó ágait.
Öltözködésében az egyszerűség dominál, sosem foglalkozik azzal, hogy éppen mit húz magára, de szereti a kényelmet. A növények közt való szorgoskodásnak hála a legtöbb ruháját sár, és fűfoltok tarkítják, de ezekre sem fordít különösebb figyelmet.
Hangja meglepően mély, teljesen ellentmondva madárcsontúságának. Mélyről jövő, kedves, dörmögő hangja van, de kevés olyan ember akad, aki szívesen hallgatná; Ahhoz túl sok panasz gördül le ajkairól.
 

Lae Riel számára mindenki nagy jövőt jósolt. A kedves, vidám, mosolygós tündelány a legjobb helyre született ahhoz, hogy mindene meglegyen; Apja a klán elismert tanácsadója volt, aki titkon mindig is abban reménykedett, hogy leányából egy napon talán Mátriárka lehet. Engedelmes, szófogadó teremtést nevelt, de Branwen a szerelemistennője senkit sem kímél. Egy átkozott napon a tünde felderítők egy sérült, magányos lovast hoztak magukkal a faluba, akit Riel tanácsadó jószándékkal fogadott otthonába, amíg lábadozott. Nem gondolta, hogy a két ifjonc oly szerelemre lobban majd egymás iránt, hogy átok szülte szerelmük védelmének reményében megszöknek majd az atyai gondviselés elől.
A nő nem beszél arról, hogy mi lett a férfi sora, akit szeretett. Az sem biztos, hogy éppen ez a lovas fia édesapja, hiszen rengeteg víz lefolyt már azóta a Varunán; A történet csak évek múltán folytatódott, amikor Lae visszatért a családjához méhében a gyermekével. Az egyetlen biztonságos helyet kereste, amelyet ismert, és reménykedhetett abban, hogy nyakas édesapja megbocsájtja majd tetteit. Hogy, s hogy nem, a leány végül elnyerte a remélt feloldozást, így a kisfiú már a klán oltalma alatt született.
Aldaron számára hamar világossá vált, hogy Ő valamiben más, mint a többi gyermek a klánban; Két világ határára szorult, amely közül az egyiket, az emberekét még csak nem is ismerte.
Már csetlő-botló gyermekként sem érezte teljesen otthon magát tündék között, de mindent elkövetett azért, hogy elnyerje a nagyapja, és a klán többi tagjának szeretetét; Azonban az is hamar világossá vált számára, hogy hiába adattak meg számára a tünde reflexek, sem a kard, sem az íj nem áll meg a kezében – sőt, egyenesen veszélyt jelentett maga, és mások számára azzal, amikor fegyvert ragadott kezébe, hogy elsajátítsa a harcászat alapjait. Gyenge, csontos fizikuma megkeserítette egész életét, egyedüli megnyugvás csak abban lelt, hogy segített édesanyjának a gyógynövények között, vagy az erdőben csavarogva gyűjthette be a klán gyógyítói számára a kenőcsök és kencék hozzávalóit. Meglepő gyorsasággal sajátította el a legtöbb növény a virágzásának idejét, és azt, hogy melyikkel milyen kórságot, sebet lehet gyógyítani.
Aldaron mindig megelégedett azzal, amije van, és sosem kívánt többet annál, mint ami megadatott a számára – de a szíve mélyén félénksége ellenére is mindig is nagy kalandokról álmodott, egyetlen kis batyuval útra kelni és felfedezni az emberi világot, azonban ezt eddig még nem volt bátorsága megtenni.