A Kolónia legendái szerint a Rochwador-család vérvonala a legelső bőrváltókig vezethető vissza; Ősük egyike volt a fivéreknek, akiket az erdők istenei megajándékoztak az belső farkassal. A vezetői szerep nemzedékről-nemzedékre száll, így Garaf nem lepődött meg különösebben, amikor atyja Őt nevezte meg örökösül a halálos ágyán.
Garaf a legidősebb négy testvére közül. Már kisgyermekként is védelmező-típus volt, aki addig óvta a fiatalabbakat, amíg azok nem tudták megvédeni saját magukat. Már kora gyermekkora óta vezetőnek, és harcosnak nevelték - apja különféle, már-már kegyetlen próbál elé állította a fiút, hogy kiölje belőle a félelem legapróbb szikráját. Még nem töltötte be a tizet, amikor egy vadászkéssel a kezében egyedül hagyta az erdő legsötétebb részén, arra kényszerítve, hogy megvédje saját magát a ráleselkedő veszélyektől. Egy hétbe telt, mire visszajutott a családjához, de a sűrűben töltött napokról a máig nem beszél.
Nagyszerű harcos hírében áll, különösen közelharcot, a test-test elleni küzdelmet preferálja.  Akárcsak a klán többi tagjába, bele is belenevelték, hogy a férfiak a nők felett állnak a ranglétrán, ezért mind húgával, mint asszonyával kemény kézzel bánik - de mind a kettejükhöz mély ragaszkodás fűzi. Fontosak számára a régi értékek, a hagyományok, a természet közelsége. Bár kemény vezető, aki nem tűri a kötelességszegést, embereit és családját sosem hagyja cserben.
A farkasalakja sötét, inkább barna, mint fekete - állán a szőr vége fehérlik. Robusztus, izmos bestia, akinek mérete a legtöbb bőrváltón túlmutat. Már megjelenése is tiszteletet parancsol.
Önálló reagra nem alkalmazható, de njk-ként megszólaltatható, ha szükség van rá a reagsorban.