Témaindító hozzászólás
|
2016.01.22. 11:25 - |
Közel egy évszázada, hogy egy betegség kiírtotta a törpe-társadalmat, és néptelenné tette a valamikor virágzó törpkirályságot, amelynek romjait máig büszkén őrzi a mélység. A hegyoldalba vájt roppant vaskapukon keresztül lehet bejutni a tárnákba, de ez közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik. Először is, két mogorva őr fogadja az embert az ajtókhoz vezető lépcsők alján, akik nem szívesen engednek közel a falak között lappangó kórság miatt. Ha velük már szóval, vagy tettel megküzdöttünk, egy rejtvény fogad minket. A nagy törpdinasztiák szimbólumai díszitik a bejáratot, amelyeket uralkodásuk sorrendjébén, keletről-nyugatra kell elhelyezni egy nyolcszögletű alakzatban. A jelképek nagyon hasonlóak, így könnyű őket elvéteni - ez azzal jár, hogy az ősi csapdák egyike beindul. Ha a kalandozó túléli a csapdát, és végül sikerül megfejtenie a kirakót, az ajtó kinyílik, és egy szobrokkal kirakott előcsarnokba jut. Ezen keresztülhaladva feltárul előtte a törpe-társadalom remekműve, az egész földalatti város. Ahhoz, hogy Bronach utcáira bejuthason, egy mély szakadék fölött húzódó megroggyott kőhídon keresztül kell átegyensúlyoznia. A szakadék alján bugyborékoló-hömpölygő lávafolyam is elég indok ahhoz, hogy senki ne akarjon leesni. Olyan, mintha az idő megállt volna odalenn. A valamikori város több szintből áll. A külső, peremkerületen vannak a kisebb épületek, míg bentebb haladva a nagyobbak - a város a királyi palota köré épült, aminek téglalapalakú bástyái már messziről látszanak. Az utcák kacskaringósak, és porosak, nem fedi őket macskakő, de ettől függetlenül jól látszik, hogy az egykori lakók szerették a rendet. A bányákhoz, és a kohókhoz hosszú alagutakon keresztül lehet leereszkedni, ezekben viszont vigyázni kell. A közel egy évszázados lakatlanság alatt elszaporodtak az óriáspókok, amelyek méretben vetekszenek egy kifejlett bikával, és mérgük egyetlen cseppje is halálos lehet. A kritákhoz egy másik, díszesebb csarnokon át lehet eljutni. A törpökről tudni kell, hogy számtalan értékes dolgot temettek el a tulajdonosaikkal, de a legnagyobb kincsek mégsem itt rejlenek; A szóbeszédek szerint a bányák mélyén mesés vagyon vár arra, aki elég merész ahhoz, hogy felkutassa. |
[1-1]
Közel egy évszázada, hogy egy betegség kiírtotta a törpe-társadalmat, és néptelenné tette a valamikor virágzó törpkirályságot, amelynek romjait máig büszkén őrzi a mélység. A hegyoldalba vájt roppant vaskapukon keresztül lehet bejutni a tárnákba, de ez közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik. Először is, két mogorva őr fogadja az embert az ajtókhoz vezető lépcsők alján, akik nem szívesen engednek közel a falak között lappangó kórság miatt. Ha velük már szóval, vagy tettel megküzdöttünk, egy rejtvény fogad minket. A nagy törpdinasztiák szimbólumai díszitik a bejáratot, amelyeket uralkodásuk sorrendjébén, keletről-nyugatra kell elhelyezni egy nyolcszögletű alakzatban. A jelképek nagyon hasonlóak, így könnyű őket elvéteni - ez azzal jár, hogy az ősi csapdák egyike beindul. Ha a kalandozó túléli a csapdát, és végül sikerül megfejtenie a kirakót, az ajtó kinyílik, és egy szobrokkal kirakott előcsarnokba jut. Ezen keresztülhaladva feltárul előtte a törpe-társadalom remekműve, az egész földalatti város. Ahhoz, hogy Bronach utcáira bejuthason, egy mély szakadék fölött húzódó megroggyott kőhídon keresztül kell átegyensúlyoznia. A szakadék alján bugyborékoló-hömpölygő lávafolyam is elég indok ahhoz, hogy senki ne akarjon leesni. Olyan, mintha az idő megállt volna odalenn. A valamikori város több szintből áll. A külső, peremkerületen vannak a kisebb épületek, míg bentebb haladva a nagyobbak - a város a királyi palota köré épült, aminek téglalapalakú bástyái már messziről látszanak. Az utcák kacskaringósak, és porosak, nem fedi őket macskakő, de ettől függetlenül jól látszik, hogy az egykori lakók szerették a rendet. A bányákhoz, és a kohókhoz hosszú alagutakon keresztül lehet leereszkedni, ezekben viszont vigyázni kell. A közel egy évszázados lakatlanság alatt elszaporodtak az óriáspókok, amelyek méretben vetekszenek egy kifejlett bikával, és mérgük egyetlen cseppje is halálos lehet. A kritákhoz egy másik, díszesebb csarnokon át lehet eljutni. A törpökről tudni kell, hogy számtalan értékes dolgot temettek el a tulajdonosaikkal, de a legnagyobb kincsek mégsem itt rejlenek; A szóbeszédek szerint a bányák mélyén mesés vagyon vár arra, aki elég merész ahhoz, hogy felkutassa. |
[1-1]
|