Rudrai Erőd
A Rudrai Erőd egykoron büszke tornyai, amelyből kettő is van, félig lerombolva magasodnak a puszta közepén - magas és törékeny falak, átlyuggatva üvegtelen ablakszemekkel. Se tető, se oromzat, se kémény; felette fekete madarak keringnek károgva, rikácsolva. Mindössze ennyi maradt meg az egykori épület eredeti részeiből, ehhez toldották, és foldozták hozzá a földből és fából készült sánckerítést, amely körülveszi a mögötte húzódó falucskát.
Az üszkös toronypárt felül egy vékony függőhíd köti össze, amin fel-le masíroznak az úr, Ulric Rimadar katonái, és lesik a jogtalan behatolót. Továbbá ezek között feszül egy irdatlan, idomtalan fakapu is; Ezen keresztül lehet bejutni a faluba.
Az utcát vöröses-szürke por fedi, nincsenek lekövezve. A házak legtöbbje fából készült, és egészen úgy festenek, mintha csak egymás mellé hányták volna őket - vagy kihajolnak az utcára, vagy egymásnak borulnak. A legnagyobb, és legszebb ház természetesen a Rimadar-kláné, ez található a városka szívében, közel a piachoz.
A Rudrai Erőd piaca különleges, hiszen az megszokott árukon túl, eladásra kínált rabszolgákat is találhatunk. |
50 (2017.07.07.) |
A kietlen Berith vadon
Itt valóban a szikla, a kő az uralkodó látvány. Sok helyen, amíg a szem ellát, vaskos sziklatömbökkel szabdalt óriás, szürke, mészkőlapok terülnek el, melyeket formáját a természet szeszélye alakította ki. Látszólag talpalatnyi termőföld sincs, ezt okozta Baal-Berith gonoszságának mételye.
A kövek alatt, az árnyékban meglapulva hüllők, főképp kigyók tanyáznak, de ez nem minden. A Berith fölött húzódó sötét árnyak miatt démonok, és különböző árnylények is megfordulnak erre. A vidék valamikor Aglanir legtermékenyebb területei közé tartozott, így szerte a pusztaságban építettek falvakat, melyek majd' teljesen a földdel lettek egyenlőek a háború idején. Néhol lehet még házromokat, templomtornyokat, és a valamikori építészeti alkotások nyomait látni, de ezek inkább elkeserítőek. |
8 (2017.07.07.) |
Caali Hegy
A Caali Hegy a Berith legmagasabb pontja. Csipkézett élű, tűhegyes szikláival komoran magasodik a térség felé. Valamikor igazi paradicsom volt, örökkön zöldellő fáival, és különleges teremtményeivel, de Lidérckirály mételye megfertőzte.
Mára kopár, és részben kihalt. Az üszkös fák árnyékában gyakran találkozni orkcsapatokkal - akik durva külsejűek, erősek, vadak és harciasak, ezeknek tetejében pedig kifejezetten gonoszak. |
7 (2017.07.07.) |
Erys szurdok
A Rudrai erődtől délre, nem messze kezdődik a több mint 1 km hosszú, meredek sziklák között kanyargó szurdok. Ennek mélyén apró patak folyik, amelynek forrása mélyen a sziklák alatt található - a Berithben élő emberek innen szerzik az ivóvíz jelentős részét. A patak mentén futó ösvény több helyen fahidakon vezet át a víz fölött. A festőinek nem nevezhető völgyben kis bukók, vízesések, kimosott sziklaformák találhatók.
A szurdok felső részénél néhány romos szentélyt találhatunk, amelyek a démonok és a Lidérckirály tiszteletére lettek emelve. |
26 (2017.07.07.) |
Határvidék
A Berith sötét pusztaságát, a kő és porrengeteget csupán elvétve szakítják meg szegényes falvak, és városnak gúnyolt utca-csoportok, amelyeket a régi háborúk szaggattak meg, és az útonállók mind a mai napig le-le rombolnak. Az a kevés ember, aki a Berith-en próbál boldogulni, makacsságból vagy kényszerből, főleg a Rengeteghez közeli határvidéken él, ahol a pusztulás még nem olyan végleges és halálos, mint másutt. Néhány földdarabnak egészen nagy birtokosai akadnak, akik Lordnak titulálják magukat, s bár területeik talán inkább a Rengetegben nyújtóznak, nem mulasztják el keservesen megadóztatni a maroknyi épen maradt s lakott berith-i falu lakóit sem. |
5 (2017.07.07.) |
Lelkek útja
Egy hosszú ösvény szeli át a vidéket. A föld, egy körülbelül öt méter széles sávban vörösebb, mint a többi részen, ez pedig elég indok volt ahhoz, hogy az itt élők mindenféle legendákat találjanak ki róla. Azt beszélik, hogy az elhunytak lelkei ezen keresztül jutnak el az Árnyékvilágba, ha pedig oda valamilyen oknál fogva nem nyernek bebocsájtást, örök időkig ezen bolyonganak.
Azt is mondják, hogy a démonok és különböző pokolfajzatok ezen lelkek segítségével törnek a felszínre éjszakánként. Az emberek a telihold fényében tűnékeny, áttetsző szellemekről regélnek, amelyek az egyik pillanatban még valóságosnak tűnnek, a következőben már szerte is foszlanak. Talán csak a Hold játéka, talán valami más, annyi bizonyos, hogy senki sem lép szívesen erre az útra. |
1 (2016.02.05.) |
|